Kapcsolatteremtés és tápálalkozás

Tegnap megkínált valaki keksszel. Fehér liszt, fehér cukor... ilyenkor konganak bennem a vészharangok. Próbálom elnémítani őket, mert el tudják keseríteni az életemet, sokszor azt érzem, én már csak azon aggódom, hogy ilyen-olyan egészségtelen minden körülöttünk. Lehet, hogy már egyre gyakrabban sikerül leállítani a vészharangjaim, mégis visszautasítottam a kekszet.

Főleg azért, mert utálom, ha valami megragad a fogaimon és közöttük, nagyon kellemetlen, és nem szeretem, hogy utána meg ronda arckifejezést is okoz, ha a nyelvemmel igyekszem a ragacsot eltávolítani onnan.

Már többször visszautasítottam így ezt a kekszet is, amivel ott mindig megkínálnak minket, a gyerekek persze nagy örömmel elfogadják, megeszik, megtelik szívük, pocakjuk egy kis odafigyeléssel. 

Tegnap eldöntöttem, hogy soha többé nem fogok visszautasítani semmit, ha megkínálnak valamivel.

Láttam a csalódottságot, hogy ő kapcsolatot akart teremteni velem a keksszel, egy kis gesztus, egy kis odafigyelés, egy kis szeretet. 

Én is tudom, és mindig érzem, hogy rosszul esik, ha visszautasítják, amikor megkínálok valakit egy kis finomsággal. Az, hogy milyen minőségű, miből van, ilyenkor mindegy. Fontosabb a kapcsolatteremtés, ami a gyomron keresztül létrejöhet az emberek között... ha megengedjük, hogy létrejöjjön. Lehet, hogy ennél fontosabb nincsen, ennél erősebb immunerősítő sincsen, és lehet, hogy a hagyományos kultúrákban élők, amelyeket Price vizsgált, azért is voltak olyan nagyon egészségesek testi és lelki szinten egyaránt, mert voltak egymásnak.

Köszönet Dénes Áginak, hogy elolvasta és javított a szövegen!

Sütési idő

Szombaton találkoztam Á. Andival, aki elmondta, hogy örömmel olvassa blogomat, és a sütési időhöz szeretne hozzászólni. A sült babnál ugye Sally Fallon 6 órát ír, amit én kis túlzásnak tartottam. Én 3 órát sütöttem, és úgy is jó volt.

De felbuzdulva Andi megjegyzésén, tegnap a kakas 5 órát volt a sütőben 150 fokon, és nagyon finom lett. Eddig én a húsokat rendkívül magas hőfokon másfél órát sütöttem.
Kifejezetten örülök, hogy Andi erre rávezetett, régi álmom a kis lángon való sütés-főzés. Még anyaságom előtt hallottam a „slow food” mozgalomról, ami már akkor elnyerte tetszésemet, mint a „fast food” ellenmozgalma. Később nem követtem tovább.

Most látom, hogy egy világot átszövő alapítvány, amely a fenntartható mezőgazdaságot, a régi hagyományos módon elkészített ételeket és a közvetlen termelő-fogyasztó kapcsolatot kívánja támogatni (www.slowfood.com). Örülök, hogy sokan gondolják úgy, hogy fontos a kapcsolat az emberek között, és a kapcsolat az emberek és táplálékuk között!
Andi férje nagymamája is mindig nagyon pici lángon sütött. Biztos nem e mozgalom követője volt, hanem bölcs háziasszony :-).

Andi, ha ezt olvasod, kérlek, írd meg, hogy pontosan hogyan mondtad, mennyi ideig sütötte különböző étkeit, szombaton nagyon hangos volt a zene, nem minden szavadat értettem! Ezerszer köszönöm!

Dénes Áginak köszönet, hogy átolvasta ezt, és javított rajta!

Akkor miből is áll a hagyományos táplálkozás?

A Weston A. Price alapítvány honlapján annyi információ van, hogy nem is tudjuk, mivel kezdjük. Emlékszem, 8 évvel ezelőtt azt olvastam, hogy az amerikai emberek étrendjéből az iparosodás során eltűnt a valódi csontleves és a vaj, helyettük bekerültek a növényi olajok. Azzal, hogy Price a gyerekeknek csontlevet, vajat, és csukamáj olajat ajánlott, sikeresen kezelte a rossz fogaikat és egészségüket.

Évekig én ezzel elégedett voltam, a budapesti biopiacról nyers tejet, nyers vajat és csontokat hordtam haza. Megfőztem az egy heti nagy adag csontlevet, amivel azon a héten minden levest és köretet készítettem. Mangalica zsírral sütök-főzök azóta is, növényi olajat az olívaolajon kívül nem használok.

Hirdetésen keresztül találtam egy anyatársra, aki a kontinuum elvet ismerte és élte, és rajta keresztül jutottam el Price kutatásaihoz. Biztos nem véletlen, hogy ezt az utat is a kötődő nevelés révén fedeztem fel, mert ez is a kapcsolatról szól.

Egy évvel ezelőtt végre megrendeltem Sally Fallon Morell "Nourishing Traditions" c. könyvét, és Weston A. Price eredeti művét is, amelyek azóta is kísérik lelkes anyai-háziasszonyi létemet, amellett, hogy az élelmiszeriparon és azzal összefüggő politikán nap, mint nap felháborodom.

Jó csukamájolajat biztos forrásból csak úgy fél éve fogyasztunk. Előtte innen-onnan vettem gyógyszertárakból, ami biztos nem volt a legjobb, de azért túl sok rosszat nem tehettem vele. Most már lassan mondhatom azt is, hogy van, amikor szeretem. :-)

Különben kutatások azt mutatják, hogy az ételpreferenciáink nagyrészt tanultak. Ezt most mellékesen írom, de tanulságos. Remélem, majd megtalálom e kijelentés forrását is, hogy hiteles is legyek.

A legjobb, ha itt leírom a fent említett alapítvány információs brosúrájának egy kivonatát. Az eredeti itt található angol nyelven: http://www.westonaprice.org/abcs-of-nutrition/475-principles-of-healthy-diets.html

 A hagyományos táplálkozás jellemzői

1. A hagyományos életmódot folytató, nem iparosodott társadalmak tagjaiként élő személyek étrendjében nem szerepelnek finomított, denaturalizált élelmiszerek vagy alapanyagok, úgy mint fehér cukor vagy magas fruktóz tartalmú sűrített kukoricakivonat, fehérliszt, konzervételek, pasztörizált, homogenizált, lefölözött, ill. csökkentett zsírtartalmú tej, finomított, ill. keményített növényi olajak, fehérjeporok, szintetikus vitaminok, ill. mérgező adalék- és színezékanyagok.

2. Minden hagyományos kultúra tagjai fogyasztanak állati eredetű termékeket, mint halat és egyéb tengeri élőlényeket; szárazföldi és vízi madarakat és emlős állatokat; tojást; tejet és tejtermékeket; hüllőket; rovarokat. Az egész állatot elfogyasztják - izmot, húst, belsőségeket, csontokat és zsírt. A belsőségeket és a zsírt előnyben részesítik.

3. Az egészséges, nem iparosodott társadalmak lakosságának étrendje ásványokban és vízben oldódó vitaminokban legalább NÉGYSZER, a zsírban oldódó, állati eredetű zsiradékokból származó vitaminokban (A vitamin, D vitamin, és K2 vitamin - amit Price akkor X aktívátornak nevezett) pedig TÍZSZER gazdagabb, mint az átlag amerikai étrend.

4. Minden hagyományos kultúra tagjai az állati eredetű ételeik egy részét főzve, valamennyi részét azonban nyersen is fogyasztották.

5. A hagyományos táplálkozás enzimekben és jótékony baktériumokban gazdag, amelyek tejsaverjesztésű zöldségekben, gyümölcsökben, italokban, tejtermékekben és fűszerpasztákban, valamint nyers húsokban, nyers tejben és nyers mézben találhatóak.

6.  A hüvelyeseket, magvakat, gabona- valamint dióféleségeket puhítják, csíráztatják, fermentálják, vagy kovásszal kelesztik, annak érdekében, hogy ezen élelmiszerekben természetesen előforduló káros anyagokat úgy, mint enzimgátlókat, tanninokat valamint fitinsavat semlegesítsék.

7. Miközben a hagyományos étrend kalóriaértékének zsírkomponense 30% és 80% között mozog, azon, többszörösen telítetlen olajok részaránya, melyek a gabona- valamint dióféleségekben, halban, állati eredetű zsírokban valamint zöldségféleségekben természetes formában találhatók meg,  mindösszesen 4%-ot tesz ki. A zsírkalória egyensúlya telített és egyszeresen telítetlen zsírsavakból áll össze.

8. A hagyományos étrend az omega 6 valamint az omega 3 zsírsavakat egyenlő mértékben tartalmazza.

9. Minden hagyományos étrend tartalmaz bizonyos mennyiségű sót.

10. Minden hagyományos életmódot folytató kultúra tagjai hasznosítják az állati csontokat, többnyire zselatinban gazdag csontfőzetek - azaz kocsonya - formájában.

11. A különféle tradicionális életmódot folytató kultúrák mindegyikében, a jövőbeni generációk egészségének megőrzése érdekében különös intézkedésre kerül sor: a jövőbeni szülők, terhes nők valamint növésben lévő gyerekek szakrális ételeket fogyasztanak, amelyek mindig állati eredetű tápanyagokban gazdag ételek. A gyermekek születése között megfelelő időt hagynak. A helyes táplálkozási szokásokat a következő nemzedék részére tudatosan adják tovább.

Fordította Vass Péter (zoldvakond.org), átdolgozta Turi Nagy Éva és Dénes Ágnes

Miről akarok itt írni?

Weston A. Price fogorvos még a múlt században elindult a világba, hogy rossz fogaink eredetét kutassa.

Összehasonlította egyes népcsoportok olyan alanyait, amelyeknek alig volt szuvas foguk, (ami összefüggött helyes fogállással, erős csontozattal és erős immunrendszerrel is!) ugyanazon népcsoport más alanyaival, akiknek nagy arányban volt szuvas foguk, rossz fogállasuk, gyengébb testépítésük. Mindenhol arra jutott, hogy akik fogai és fogállasa egészséges, hagyományosan táplálkoznak, ellenben a beteg fogú embertársaival, akik civilizált, feldolgozott élelmiszert fogyasztottak. Price azt találta, hogy a hagyományos táplálkozás nagyon sokféle lehet, de a több népcsoport hagyományos táplálkozása abban volt azonos, hogy átlag négyszer annyi ásványi anyagot, nyomelemet és vízben oldódó vitamint tartalmaz, és tízszer annyi zsírban oldódó vitamint, mint a feldolgozott élelmiszereket fogyasztók táplálkozása! www.westonaprice.org

A táplálkozáson múlik, hogy milyen fogaink vannak, egészségesek vagyunk-e vagy sem. Mert a fogak tükrözik a belsőnket. Azért kezdem írni ezt a blogot, hogy megosszam az érdeklődőkkel, mire tanítanak Price kutatásai. Az vezérel még engem, hogy kifejtsem és megosszam az érdeklődőkkel azt a felismerést, hogy az élelmiszeripar nemcsak az egészségünkre hat rosszul, hanem szülői identitásunktól is megfoszt. Aki mint szülő, felelősnek érezi magát saját és gyermekei egészségéért, megtalálhatja helyét ebben a világban. Azt gondolom, hogy sokan vagyunk és vannak, akik örökké keresnek, de nem találnak. Pedig itt van, előttünk. Hiányzik a kapcsolat, nemcsak a természettel való kapcsolat, nemcsak a kapcsolat saját gyerekeinkhez, hanem a kapcsolat mindazzal, amit megeszünk. Állítsuk vissza, lépjünk kapcsolatba önmagunkkal, családunkkal és ételeinkkel!