A hagyományos táplálkozás jellemzői

Mindig újra előszedem a hagyományos táplálkozás jellemzői listát, mindig jó, ha emlékeztetem magamat ezekre.  Weston Price ezeket már az utazásai után közel 80 évvel ezelőtt leírta, és az azóta sok ezer oldalnyi tanulmány a táplálkozás terén még mindig igaznak bizonyítja, sőt egyre inkább. Ezért is, de Weston Price munkássága egyedül is, egyszerűen és nagyszerűen igazán tudományos, még nem láttam ennél empirikusabb tudományt!

Weston Price felkeresett olyan népcsoportokat, amely alanyai jó egészséggel, azaz kiváló immunrendszerrel, erős testépítéssel, jó fogakkal és széles állkapocsokkal rendelkeztek. Összehasonlította az ilyen népcsoportokban azokat az alanyokat, amelyek hagyományosan táplálkoztak azokkal, akik áttértek a hagyományos étrendjüktől a civilizált ember táplálkozására. Fogromlást, állkapocs szűkülést, testépítésromlást és tuberkulózist talált a civilizált ember étredjére áttértek csoportjában. Beszámol olyan esetekről, ahol visszaküldték a tuberkulózisban szenvedőket a régi életmódot folytató rokonokhoz, ahol rövid idő alatt meggyógyultak.
Hagyományosan élő és modernizált svájciakat, gallokat, eszkimókat, amerikai indiánokat, melanézokat, polinézokat, afrikaiakat, újzélandi maorikat, ausztrál aborigineket, izlandiakat és peruiakat  keresett fel.
Mindenhonnan hazatért összegyűjtott adataival, sok fényképpel és élelmiszer mintákkal, amelyeket otthon clevelandi laborjában alapos vizsgálatok alá vont.1939-ban jelent meg először átfogó műve, a"Nutrition and Physical Degenaration" c. könyv, amelyet még egyszer újra kiadott, majd a Price-Pottenger alapítvány gondozásában eddig hétszer került kiadásra, legutóbb 2009-ben.

A pontok után hozzáfűzöm itt gondolataimat. Nem fogom tudni  most befejezni, majd folytatom... nézz be újra ide!

A hagyományos táplálkozás jellemzői

1. A hagyományos életmódot folytató, nem iparosodott társadalmak tagjaiként élő személyek étrendjében nem szerepelnek finomított, denaturalizált élelmiszerek vagy alapanyagok, úgy mint fehér cukor vagy magas fruktóz tartalmú sűrített kukoricakivonat, fehérliszt, konzervételek, pasztörizált, homogenizált, lefölözött, ill. csökkentett zsírtartalmú tej, finomított, ill. keményített növényi olajak, fehérjeporok, szintetikus vitaminok, ill. mérgező adalék- és színezékanyagok.

A köztudatban még mindig az él, hogy a hagyományos, az elvetetendő. Viszont pontosítani kell: az iparosodás hozott magával olyan változásokat, amelyekkel az egészségünk nem bír lépést tartani, mondatnánk így is. Szóval a hagyományos az az, ami az iparosítás előtt volt, és az nem azonos azokkal a szokásokkal, amelyek az utóbbi 200 évben elterjedtek, és amire azt gondolhatnánk, hogy hagyományos, a mostani reformkonyhával szemben. Weston Price kutatásai azt mutatják, hogy az igazi reform az az, ha visszatérünk őseink táplálkozási szokásaihoz.

2. Minden hagyományos kultúra tagjai fogyasztanak állati eredetű termékeket, mint halat és egyéb tengeri élőlényeket; szárazföldi és vízi madarakat és emlős állatokat; tojást; tejet és tejtermékeket; hüllőket; rovarokat. Az egész állatot elfogyasztják - izmot, húst, belsőségeket, csontokat és zsírt. A belsőségeket és a zsírt előnyben részesítik.

A kutatásra szánt népcsoportok szempontjai: jó egészség, azaz kiváló immunrendszer és erős testépítés, jó fogak és széles állkapocs, amelyekben a felnőtt 32 fogai szép ívben torlódás nélkül elférnek. Szeretett volna találni vegetáriánus életmódot folytató népcsoportokat, de nem talált.

3. Az egészséges, nem iparosodott társadalmak lakosságának étrendje ásványokban és vízben oldódó vitaminokban legalább NÉGYSZER, a zsírban oldódó, állati eredetű zsiradékokból származó vitaminokban (A vitamin, D vitamin, és K2 vitamin - amit Price akkor X aktívátornak nevezett) pedig TÍZSZER gazdagabb, mint az átlag amerikai étrend.

Ebből válik világossá, hogy miért nem talált a kiválasztás szempontjainak megfelelő vegetáriánus életmódot folytató népcsoportot: az A vitamin (retinol) csak állati eredetű élelmiszerben található, a növényi provitamin A, a béta-karotin az emberi bélfalaiban csak egyhatoda, az egyéb karotinoknak csupán az egytizede alakul át retinollá.  A másik ilyen vitamin, amit az emberi szervezetbe nehezen kerül állati eredeti eledel nélül a B12. Itt ki kell térni Indiában található népekre, amelyek nem esznek húst: nagyon tisztelik és szentnek tekintik a marhát, a vaj zsírjában sütnek,sok nyers tejet és termékeit fogyasztanak. A B12 vastagbelükben halmozottan fordul elő, emésztőrendszerük alkalmazkodott a hús nélküli életmódhoz. Nem tudom, hogy Weston A. Price miért nem vonta be őket vizsgálataiba. Gyanítom, hogy az egyik vagy másik kiválasztási szempontjait nem teljesítették: saját agyamba azt raktároztam el, amikor biológiai antropológiát tanultam, sok olyan Indiából származó koponyát vizsgáltunk, amelyeken nem volt szépen kifejlődött fogsor található. Ezek viszont nem tudományos adatok. (folytatom!)

4. Minden hagyományos kultúra tagjai az állati eredetű ételeik egy részét főzve, valamennyi részét azonban nyersen is fogyasztották.

5. A hagyományos táplálkozás enzimekben és jótékony baktériumokban gazdag, amelyek tejsaverjesztésű zöldségekben, gyümölcsökben, italokban, tejtermékekben és fűszerpasztákban, valamint nyers húsokban, nyers tejben és nyers mézben találhatóak.

6.  A hüvelyeseket, magvakat, gabona- valamint dióféleségeket puhítják, csíráztatják, fermentálják, vagy kovásszal kelesztik, annak érdekében, hogy ezen élelmiszerekben természetesen előforduló káros anyagokat úgy, mint enzimgátlókat, tanninokat valamint fitinsavat semlegesítsék.

7. Miközben a hagyományos étrend kalóriaértékének zsírkomponense 30% és 80% között mozog, azon, többszörösen telítetlen olajok részaránya, melyek a gabona- valamint dióféleségekben, halban, állati eredetű zsírokban valamint zöldségféleségekben természetes formában találhatók meg,  mindösszesen 4%-ot tesz ki. A zsírkalória egyensúlya telített és egyszeresen telítetlen zsírsavakból áll össze.

8. A hagyományos étrend az omega 6 valamint az omega 3 zsírsavakat egyenlő mértékben tartalmazza.

9. Minden hagyományos étrend tartalmaz bizonyos mennyiségű sót.

10. Minden hagyományos életmódot folytató kultúra tagjai hasznosítják az állati csontokat, többnyire zselatinban gazdag csontfőzetek - azaz kocsonya - formájában.

11. A különféle tradicionális életmódot folytató kultúrák mindegyikében, a jövőbeni generációk egészségének megőrzése érdekében különös intézkedésre kerül sor: a jövőbeni szülők, terhes nők valamint növésben lévő gyerekek szakrális ételeket fogyasztanak, amelyek mindig állati eredetű tápanyagokban gazdag ételek. A gyermekek születése között megfelelő időt hagynak. A helyes táplálkozási szokásokat a következő nemzedék részére tudatosan adják tovább.

Fordította Vass Péter (zoldvakond.org), átdolgozta Turi Nagy Éva és Dénes Ágnes

Akkor miből is áll a hagyományos táplálkozás?

A Weston A. Price alapítvány honlapján annyi információ van, hogy nem is tudjuk, mivel kezdjük. Emlékszem, 8 évvel ezelőtt azt olvastam, hogy az amerikai emberek étrendjéből az iparosodás során eltűnt a valódi csontleves és a vaj, helyettük bekerültek a növényi olajok. Azzal, hogy Price a gyerekeknek csontlevet, vajat, és csukamáj olajat ajánlott, sikeresen kezelte a rossz fogaikat és egészségüket.

Évekig én ezzel elégedett voltam, a budapesti biopiacról nyers tejet, nyers vajat és csontokat hordtam haza. Megfőztem az egy heti nagy adag csontlevet, amivel azon a héten minden levest és köretet készítettem. Mangalica zsírral sütök-főzök azóta is, növényi olajat az olívaolajon kívül nem használok.

Hirdetésen keresztül találtam egy anyatársra, aki a kontinuum elvet ismerte és élte, és rajta keresztül jutottam el Price kutatásaihoz. Biztos nem véletlen, hogy ezt az utat is a kötődő nevelés révén fedeztem fel, mert ez is a kapcsolatról szól.

Egy évvel ezelőtt végre megrendeltem Sally Fallon Morell "Nourishing Traditions" c. könyvét, és Weston A. Price eredeti művét is, amelyek azóta is kísérik lelkes anyai-háziasszonyi létemet, amellett, hogy az élelmiszeriparon és azzal összefüggő politikán nap, mint nap felháborodom.

Jó csukamájolajat biztos forrásból csak úgy fél éve fogyasztunk. Előtte innen-onnan vettem gyógyszertárakból, ami biztos nem volt a legjobb, de azért túl sok rosszat nem tehettem vele. Most már lassan mondhatom azt is, hogy van, amikor szeretem. :-)

Különben kutatások azt mutatják, hogy az ételpreferenciáink nagyrészt tanultak. Ezt most mellékesen írom, de tanulságos. Remélem, majd megtalálom e kijelentés forrását is, hogy hiteles is legyek.

A legjobb, ha itt leírom a fent említett alapítvány információs brosúrájának egy kivonatát. Az eredeti itt található angol nyelven: http://www.westonaprice.org/abcs-of-nutrition/475-principles-of-healthy-diets.html

 A hagyományos táplálkozás jellemzői

1. A hagyományos életmódot folytató, nem iparosodott társadalmak tagjaiként élő személyek étrendjében nem szerepelnek finomított, denaturalizált élelmiszerek vagy alapanyagok, úgy mint fehér cukor vagy magas fruktóz tartalmú sűrített kukoricakivonat, fehérliszt, konzervételek, pasztörizált, homogenizált, lefölözött, ill. csökkentett zsírtartalmú tej, finomított, ill. keményített növényi olajak, fehérjeporok, szintetikus vitaminok, ill. mérgező adalék- és színezékanyagok.

2. Minden hagyományos kultúra tagjai fogyasztanak állati eredetű termékeket, mint halat és egyéb tengeri élőlényeket; szárazföldi és vízi madarakat és emlős állatokat; tojást; tejet és tejtermékeket; hüllőket; rovarokat. Az egész állatot elfogyasztják - izmot, húst, belsőségeket, csontokat és zsírt. A belsőségeket és a zsírt előnyben részesítik.

3. Az egészséges, nem iparosodott társadalmak lakosságának étrendje ásványokban és vízben oldódó vitaminokban legalább NÉGYSZER, a zsírban oldódó, állati eredetű zsiradékokból származó vitaminokban (A vitamin, D vitamin, és K2 vitamin - amit Price akkor X aktívátornak nevezett) pedig TÍZSZER gazdagabb, mint az átlag amerikai étrend.

4. Minden hagyományos kultúra tagjai az állati eredetű ételeik egy részét főzve, valamennyi részét azonban nyersen is fogyasztották.

5. A hagyományos táplálkozás enzimekben és jótékony baktériumokban gazdag, amelyek tejsaverjesztésű zöldségekben, gyümölcsökben, italokban, tejtermékekben és fűszerpasztákban, valamint nyers húsokban, nyers tejben és nyers mézben találhatóak.

6.  A hüvelyeseket, magvakat, gabona- valamint dióféleségeket puhítják, csíráztatják, fermentálják, vagy kovásszal kelesztik, annak érdekében, hogy ezen élelmiszerekben természetesen előforduló káros anyagokat úgy, mint enzimgátlókat, tanninokat valamint fitinsavat semlegesítsék.

7. Miközben a hagyományos étrend kalóriaértékének zsírkomponense 30% és 80% között mozog, azon, többszörösen telítetlen olajok részaránya, melyek a gabona- valamint dióféleségekben, halban, állati eredetű zsírokban valamint zöldségféleségekben természetes formában találhatók meg,  mindösszesen 4%-ot tesz ki. A zsírkalória egyensúlya telített és egyszeresen telítetlen zsírsavakból áll össze.

8. A hagyományos étrend az omega 6 valamint az omega 3 zsírsavakat egyenlő mértékben tartalmazza.

9. Minden hagyományos étrend tartalmaz bizonyos mennyiségű sót.

10. Minden hagyományos életmódot folytató kultúra tagjai hasznosítják az állati csontokat, többnyire zselatinban gazdag csontfőzetek - azaz kocsonya - formájában.

11. A különféle tradicionális életmódot folytató kultúrák mindegyikében, a jövőbeni generációk egészségének megőrzése érdekében különös intézkedésre kerül sor: a jövőbeni szülők, terhes nők valamint növésben lévő gyerekek szakrális ételeket fogyasztanak, amelyek mindig állati eredetű tápanyagokban gazdag ételek. A gyermekek születése között megfelelő időt hagynak. A helyes táplálkozási szokásokat a következő nemzedék részére tudatosan adják tovább.

Fordította Vass Péter (zoldvakond.org), átdolgozta Turi Nagy Éva és Dénes Ágnes

A gabonák nehezen emészthetők az ember számára!

Kezdjük a gabonákkal. Ha a fejlődéstörténetet nézzük, a gabonák kerültek legutóbb az ember étrendjébe. Ugyancsak a gabonák azok, amelyeket nehezen tudunk megemészteni. Ezért jó ötletnek tűnhet, hogy a nehezen emészthető részeket eltávolítsuk belőle, viszont akkor eltávolítjuk belőle azokat a vitális anyagokat is, amelyek segítségével egészségesek tudunk maradni! Ugyan az ember nem rendelkezik több gyomorral, ami által fel tudná bontani a magok héjában lévő értékes anyagokat, de rendelkezik hagyományokkal, azzal a tudással, amelyeket elődjeink halmoztak fel, hogy feltárják az igazságot. Amennyi hiányzó gyomra van, annyival több agya! A régi ember feltalálta azt a módszert, amivel szervezete a legjobban tudja hasznosítani a teljes gabonát: ez a kenyér esetében a kovászt! A kovászolt kenyérben olyan formában találjuk az ásványi anyagokat, amelyek fel is tudnak szívódni szervezetünkbe, és ha elég zsírban oldódó vitamin is van jelen, akkor be is tud épülni fogainkba, csontjainkba, és mindenhová, ahol azok kellenek. Ezért például elengedhetetlen, hogy a kenyérre zsír vagy vaj kerüljön, attól lesz még értékesebb táplálék a kenyér. És ebből már azt is láthatjuk: a kenyér mindig kiegészítő táplálék, vagy mondhatjuk úgy, az adathordozó. Emlékezzünk csak Price felismeréseire: tízszer (!!) annyi zsírban oldódó vitamint talált azon emberek táplálkozásában, amelyek egészséges fogakkal, jó testépítéssel rendelkeztek!

Miről akarok itt írni?

Weston A. Price fogorvos még a múlt században elindult a világba, hogy rossz fogaink eredetét kutassa.

Összehasonlította egyes népcsoportok olyan alanyait, amelyeknek alig volt szuvas foguk, (ami összefüggött helyes fogállással, erős csontozattal és erős immunrendszerrel is!) ugyanazon népcsoport más alanyaival, akiknek nagy arányban volt szuvas foguk, rossz fogállasuk, gyengébb testépítésük. Mindenhol arra jutott, hogy akik fogai és fogállasa egészséges, hagyományosan táplálkoznak, ellenben a beteg fogú embertársaival, akik civilizált, feldolgozott élelmiszert fogyasztottak. Price azt találta, hogy a hagyományos táplálkozás nagyon sokféle lehet, de a több népcsoport hagyományos táplálkozása abban volt azonos, hogy átlag négyszer annyi ásványi anyagot, nyomelemet és vízben oldódó vitamint tartalmaz, és tízszer annyi zsírban oldódó vitamint, mint a feldolgozott élelmiszereket fogyasztók táplálkozása! www.westonaprice.org

A táplálkozáson múlik, hogy milyen fogaink vannak, egészségesek vagyunk-e vagy sem. Mert a fogak tükrözik a belsőnket. Azért kezdem írni ezt a blogot, hogy megosszam az érdeklődőkkel, mire tanítanak Price kutatásai. Az vezérel még engem, hogy kifejtsem és megosszam az érdeklődőkkel azt a felismerést, hogy az élelmiszeripar nemcsak az egészségünkre hat rosszul, hanem szülői identitásunktól is megfoszt. Aki mint szülő, felelősnek érezi magát saját és gyermekei egészségéért, megtalálhatja helyét ebben a világban. Azt gondolom, hogy sokan vagyunk és vannak, akik örökké keresnek, de nem találnak. Pedig itt van, előttünk. Hiányzik a kapcsolat, nemcsak a természettel való kapcsolat, nemcsak a kapcsolat saját gyerekeinkhez, hanem a kapcsolat mindazzal, amit megeszünk. Állítsuk vissza, lépjünk kapcsolatba önmagunkkal, családunkkal és ételeinkkel!