2010. december 30., csütörtök

A gabonák nehezen emészthetők az ember számára!

Kezdjük a gabonákkal. Ha a fejlődéstörténetet nézzük, a gabonák kerültek legutóbb az ember étrendjébe. Ugyancsak a gabonák azok, amelyeket nehezen tudunk megemészteni. Ezért jó ötletnek tűnhet, hogy a nehezen emészthető részeket eltávolítsuk belőle, viszont akkor eltávolítjuk belőle azokat a vitális anyagokat is, amelyek segítségével egészségesek tudunk maradni! Ugyan az ember nem rendelkezik több gyomorral, ami által fel tudná bontani a magok héjában lévő értékes anyagokat, de rendelkezik hagyományokkal, azzal a tudással, amelyeket elődjeink halmoztak fel, hogy feltárják az igazságot. Amennyi hiányzó gyomra van, annyival több agya! A régi ember feltalálta azt a módszert, amivel szervezete a legjobban tudja hasznosítani a teljes gabonát: ez a kenyér esetében a kovászt! A kovászolt kenyérben olyan formában találjuk az ásványi anyagokat, amelyek fel is tudnak szívódni szervezetünkbe, és ha elég zsírban oldódó vitamin is van jelen, akkor be is tud épülni fogainkba, csontjainkba, és mindenhová, ahol azok kellenek. Ezért például elengedhetetlen, hogy a kenyérre zsír vagy vaj kerüljön, attól lesz még értékesebb táplálék a kenyér. És ebből már azt is láthatjuk: a kenyér mindig kiegészítő táplálék, vagy mondhatjuk úgy, az adathordozó. Emlékezzünk csak Price felismeréseire: tízszer (!!) annyi zsírban oldódó vitamint talált azon emberek táplálkozásában, amelyek egészséges fogakkal, jó testépítéssel rendelkeztek!

Miről akarok itt írni?

Weston A. Price fogorvos még a múlt században elindult a világba, hogy rossz fogaink eredetét kutassa.
Összehasonlította egyes népcsoportok olyan alanyait, amelyeknek alig volt szuvas foguk, (ami összefüggött helyes fogállással, erős csontozattal és erős immunrendszerrel is!) ugyanazon népcsoport más alanyaival, akiknek nagy arányban volt szuvas foguk, rossz fogállasuk, gyengébb testépítésük. Mindenhol arra jutott, hogy akik fogai és fogállasa egészséges, hagyományosan táplálkoznak, ellenben a beteg fogú embertársaival, akik civilizált, feldolgozott élelmiszert fogyasztottak. Price azt találta, hogy a hagyományos táplálkozás nagyon sokféle lehet, de a több népcsoport hagyományos táplálkozása abban volt azonos, hogy átlag négyszer annyi ásványi anyagot, nyomelemet és vízben oldódó vitamint tartalmaz, és tízszer annyi zsírban oldódó vitamint, mint a feldolgozott élelmiszereket fogyasztók táplálkozása! www.westonaprice.org

A táplálkozáson múlik, hogy milyen fogaink vannak, egészségesek vagyunk-e vagy sem. Mert a fogak tükrözik a belsőnket. Azért kezdem írni ezt a blogot, hogy megosszam az érdeklődőkkel, mire tanítanak Price kutatásai. Az vezérel még engem, hogy kifejtsem és megosszam az érdeklődőkkel azt a felismerést, hogy az élelmiszeripar nemcsak az egészségünkre hat rosszul, hanem szülői identitásunktól is megfoszt. Aki mint szülő, felelősnek érezi magát saját és gyermekei egészségéért, megtalálhatja helyét ebben a világban. Azt gondolom, hogy sokan vagyunk és vannak, akik örökké keresnek, de nem találnak. Pedig itt van, előttünk. Hiányzik a kapcsolat, nemcsak a természettel való kapcsolat, nemcsak a kapcsolat saját gyerekeinkhez, hanem a kapcsolat mindazzal, amit megeszünk. Állítsuk vissza, lépjünk kapcsolatba önmagunkkal, családunkkal és ételeinkkel!