Nem kerül több pénzbe a bioételek fogyasztása, íme egy kedves barátnőm írása, nagyon örülök neki, hogy leírta, és hogy itt közzétehetem!
László-Gárdonyi Adrien: Jó nekünk
“Jó nektek, ti mindig
friss bio ételeket ehettek, de mi nem engedhetjük meg magunknak, hogy bio kaját
vásároljunk.”
Gyakran hallom ezt a mondatot. Fáraszt. Íme egy
történet, a mi történetünk. Ellenpélda? Tanulság? Bíztatás? Vagy csak azért
írom le, mert amikor a fenti mondatot hallom, akkor nincs türelmem elmesélni?
Értse mindenki úgy, ahogy akarja.
Pest, Árpád-híd, panel, 9. emelet. Adott két
nappalis egyetemista, és egy 3 hónapos baba. Bevétel? Némi ösztöndíj, és egy
átlagos kereset. Kiadások? Havi 50.000 Ft rezsi plusz kaja, ruha, babának
ez-az, BKV bérlet, telefon stb. ami egy átlagos városi léthez szükséges. Egy
kedves ismerősünk, aki családjával mindig a biopiacon vásárol, ajánlotta, hogy
menjünk el, nézzük meg. “Á, nekünk arra nincs pénzünk. Olvastuk ám az újságban,
hogy 1 kg paradicsom 1000 Ft, meg ilyen árak vannak.” De amikor harmadszor
jártunk úgy, hogy a bolti tej 1 nap alatt megromlott, akkor elhatároztuk, hogy
megnézzük, milyen az a biopiac. Csak egy kis tejet akartunk venni. Láttuk, hogy
szó sincs 1000 Ft-os paradicsomról, nagyon jó hangulata van, és gyönyörű
zöldségeket, gyümölcsöket lehet kapni. Akkor jöttünk rá, hogy az alma nem attól
bio, hogy kukacos… A tej felséges volt, és elhatároztuk, hogy máskor is
megyünk. Igen ám, de a biopiac 45 percre van tőlünk, és csak szombatonként van.
Mit eszünk a többi napon? Egy ideje már leszoktunk a hipermarketekről, és a
közeli piacon vásároltunk. Akkor hétköznap sima piac, szombaton biopiac? És ha
ezen felül kell valami, akkor kisbolt? Semmi értelme ennyifelé menni, különben
is 3 hónapos babával nem olyan egyszerű metrón le, fel, nehéz csomagokkal.
Tegyünk egy próbát. Csak egy helyre menjünk. A
biopiacra. Én minden héten elterveztem, nagyjából mit fogok főzni, és írtam egy
listát. Nagy hátizsákkal elindultunk a piacra, és bevásároltunk egy hétre.
Mindent, mindent. Húst, tejet, tojást, zöldséget. Ha elfelejtettünk valamit, akkor
azon a héten azt nem ettünk. Boltban legfeljebb wc papírt vettünk. És láss
csodát! Annak ellenére, hogy minden drágább volt, kevesebbet költöttünk. Semmit
nem dobtunk ki, igaz, péntek estére már üres volt a hűtő. Nem vettünk
sorbanálláskor ezt-azt, nem vettünk akciósan valamit, amire amúgy nem lett volna
szükségünk. Észrevettük, hogy kevesebbet eszünk a rozmaringos marhaszalámiból, mert
tartalmasabb, hamarabb jól lakunk. Volt kenyérsütőgépünk, abban sütöttem a
tönkölykenyeret. Amikor farkaséhesek voltunk, akkor meg bírtunk enni két
szeletet, amúgy csak egyet.
Az interneten kerestem sok receptet, és
megtanultam kevés alapanyagból sokféle ételt főzni. Néha kiszámoltam, hogy az
aznapi ebéd menyibe került, és én voltam a legjobban meglepődve, mikor láttam,
hogy egy ebédünk bio alapanyagokból 300-400 Ft-ba került kettőnknek.
Nem volt sok pénzünk, de úgy gondoltuk, hogy
attól, hogy kevés pénzünk van, még nem kell egészségtelenül élnünk. Nem az a
megoldás, hogy ha kevés pénzem van, akkor rosszul táplálkozom vagy csak a
gyereknek veszek rendes ételt. Akkor is értékes, egészséges ételt kell enni,
inkább kevesebbet kell vásárolni.
Azzal, hogy nem jártunk boltba, egy csomó
fölösleges kiadástól szabadultunk meg. Az egészséges ételektől egészségesek
voltunk, nem kellett gyógyszerre, multivitaminokra költeni. Érezhetően jobb
volt a kedvünk, egyrészt, mert finomakat ettünk, mindennek volt íze, tartalma,
másrészt mint tudjuk, ép testben, ép lélek…
Manapság azt mondják
gazdasági válság van, hétköznap 10 órakor tele van a hipermarket parkolója…A
kosarakban nem tej, kenyér van, hanem, félkész, kész termékek, rágcsálnivaló,
üdítő, édesség. 1-2 zacskó mirelit zöldségkeverék (mexikói a neve, mert
van benne kukorica…) árából lehetne venni annyi friss zöldséget, (akár a
biopiacon is) amiből egész héten lehetne levest főzni. Mi kipróbáltuk, így
volt. Érdemes kipróbálni.
Igen, valóban: jó nekünk, de ez nem valami
kiváltság vagy szerencse, ez csakis a Jóistenen és rajtunk múlik.
